Szűrővizsgálatok

Emlő ultrahang vizsgálat

Az emlők ultrahangos vizsgálata – emlő ultrahang – sugárterheléssel nem járó, fájdalommentes vizsgálat. A vizsgálat az emlők szöveti- és szerkezeti elváltozásainak (ciszta, daganat, stb.) kimutatására alkalmas. A vizsgálatot háton és oldalt fekve végezzük. Az emlők mellett a jobb és bal oldali hónalj árkokat is megvizsgáljuk.

Az emlő ultrahang nem igényel különleges előkészületet és várandósság esetén is elvégezhető.

35 éves kor alatt az emlők szöveti- és szerkezeti elváltozásainak (ciszta, daganat, stb.) kimutatására az emlő ultrahang ajánlott, míg a 35 év feletti nők esetében az ultrahang, a mammográfia, illetve adott esetben (sűrű emlőszövetnél) az emlő tomoszintézis a leghatékonyabb vizsgálati módszer.

Méhnyak rákszűrés

Citológiai mintavétel

A vizsgálat alapja a citológia mintavétel, mely során a méhnyakról speciális eszközzel sejteket sodor le a nőgyógyász.

A mintát laborban értékelik, hogy tartalmaz-e gyanús, kórosan elfajult sejteket. Majd megtekintésre kerül a méhnyakat, a hüvelyboltozatot és a hüvelybemenet-gát területe.

Rákszűrés optimális ideje

A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepén elvégezni (általában menstruációt követő 10. – 22. nap). Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.

Minden nőnek érdemes rákszűrésen részt venni a szexuális élet megkezdésekor, illetve évente panasz és tünetmentesség esetén.  Külön vizsgálatra van szükség rendellenes folyás, együttlét utáni vérzés, kismedencei fájdalom esetén.

A citológiai vizsgálat során a labor nem csak kóros és egészséges sejteket mutatja ki, hanem gyakran ilyenkor fedezik fel a tünetet nem okozó fertőzéseinket is.

Hüvelyi ultrahang

Szinte elengedhetetlen része a teljes kőrű rákszűrésnek a hüvely ultrahang vizgsálata. Ezzel a módszerrel jól látható a méh nyálkahártyája, felderíthetők az esetleges polypus-ok (a méhüregi nyálkahártya nyeles daganatai) vagy miómák (a méhizom többnyire jóindulatú daganatai).  A petefészek elváltozásainak, esetleges cisztásodásnak időben történő észleléséhez is nélkülözhetetlen az ultrahangvizsgálat.

Méh állapotának vizsgálata

A két kézzel végzett tapintásos vizsgálat megmutatja a méh és környezetének állapotát, esetleges érzékenységét, gyulladásos elváltozásait.

Prosztataszűrés

Prosztataszűrés: férfiaknál 50 éves kortól ajánlott, évente.

Urológus végzi a végbélen keresztül, esetleg ultrahangos vizsgálattal is kiegészítik. Indokolt esetben lehetőség van prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatra. A PSA a prosztatában termelődő fehérje, melynek szintje prosztatabetegségek (jóindulatú megnagyobbodás, prosztatarák) esetén emelkedik. Ezt vérmintából tudjuk kimutatni.

Vastagbélszűrés

A vastagbélszűrés az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata, ami ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban.. A daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében a vastag- és végbélrák második helyen áll

Szájüregi szűrés

Szájüregi szűrés: kétévente ajánlott, férfiaknak és nőknek egyaránt, egész életen át. A szűrés az ajak és szájüreg megtekintéséből és tapintásos vizsgálatából áll, amelyet háziorvos, fogorvos és foglalkozás egészségügyi orvos végezhet.

Bőrgyógyászati szűrés

Bőrgyógyászati szűrés: 20 éves kortól évente, de érzékenyebb, világosabb bőrűeknek, vagy azoknak, akiknek sok anyajegyük van már fiatalabb korban is és félévente javasolt. Ezt bőrgyógyász végzi, aki dermatoszkóp segítségével megtekinti az anyajegyeket, de havonta magunknak is érdemes megvizsgálni azokat, hogy nincs-e elváltozás.

A Kombinált-teszt a Down-kór kiszűrésének a várandósság első trimeszterében végezhető módszere. A várandósság 11. hetétől a 14. hetéig (magzati ülőmagasság (CRL) 45-80 mm tartományban) - optimálisan a 12. héten, az anyai vérben és ultrahanggal vizsgálandó jelzők kerülnek számbavételre. 

A vérben mérhető biokémiai jelző (marker) értékével - az anyai életkorból kiindulóan - átlagosan 95%-os biztonsággal szűrhetjük ki a Down-kórral érintett magzatokat.

A Kombinált teszttel a terhesség korai szakaszában, nagy hatékonysággal kiszűrhető a magas és közepes kockázatú terhes populáció, akiknek további célzott vizsgálat (NIPT, méhlepény biopszia, magzatvíz vizsgálat) javasolt.

A Kombinált-tesztnél az anyai vérben, a terhességgel összefüggő plazmafehérjét (PAPP-A) és a human chorionic-gonadotropin szabad ß-egységet (free ß-hCG) vizsgáljuk, amelyeket a placenta termel. 

A vizsgálat, a biokémiai jelzők mellett, ultrahang markereket is használ, mint például a tarkóredő-vastagság (NT), az orrcsont megléte vagy hiánya, áramlás viszonyok. Minden egyes markerrel külön-külön módosítjuk a kiinduló életkori kockázatot, így kapjuk meg a módosított, adott terhességre jellemző kockázati értékeket.

A Gyne-Centerben legyüjtött  vér vizsgálata , a budapesti Czeizel Intézet saját laboratóriumában, a Down-kór szűrésére is specializált, Kryptor automatával történik, a kockázatbecsléshez, a magzati rendellenesség szűrésben a világon legelismertebb, FMF rendszerét használja.

A vizsgálatokat FMF (Fetal Medicine Foundation London) által képzett és regisztrált orvosok végzik.

Az első trimeszteri szűrővizsgálat során, ha az eredmény magas kockázatot jelez, (> 1/150)  NIPT(PrenaTest® )javasolt, amely a vetélési kockázattal járó méhlepény mintavétel, chorionbiopszia alternatívája. A NIPT(PrenaTest®)  anyai vérvételből áll, amely így teljesen biztonságos a várandósságra nézve. 

A NIPT (PrenaTest®) javasolt akkor is, ha bármilyen más kockázatbecsléssel (pl. anyai életkor, négyes teszt stb.) magas kockázat állapítható meg és a várandós nem vett igénybe nagyobb hatékonyságú hagyományos szűrővizsgálatot (pl. első trimeszteri kombinált-kiterjesztett szűrés) a kockázat pontosítására. 

A családot tervező, illetve a gyermeket váró pár mindkét tagjánál elvégzett ORIGIN vizsgálat olyan recesszív öröklődésű génhibákat vizsgál, amelyek a vizsgált személyben nem okoznak betegséget, de ha mindkét szülőnél ugyan annál a génnél találunk eltérést, gyermekükben az adott génhibára visszavezethető betegség kialakulásának kockázata jelentős (25%).

Amennyiben az ORIGIN hordozóság szűrés ilyen állapotot tár fel, invazív vizsgálattal, magzatvíz vagy magzatboholy mintavételezéssel (amniocentézis vagy chorion biopszia) tisztázható, hogy a magzatban jelen van-e a kiszűrt genetikai betegség.

Az ORIGIN több mint 400 genetikai eltérést vizsgál, melyekre visszavezethető rendellenességek összességében, minden 100. terhességben egyszer fordulnak elő, a gyermeket várók életkorától függetlenül.

Az ilyen módon, közel 100%-os hatékonysággal azonosítható többszáz genetikai betegség, mint például a cisztikus fibrózis, izomsorvadásos betegségek, fragilis X szindróma, más vizsgálati módszerrel (pl. ultrahangvizsgálat) nem, vagy csak ritkán kimutathatók.

Az ORIGIN vizsgálat a fogamzás előtt vagy a várandósság korai szakaszában végezhető. Amennyiben a vizsgálat a várandósság alatt történik, annak elvégzése legkésőbb a terhesség 15. hetéig lehetséges, mert pozitív eredmény esetén a magzat invazív vizsgálata javasolt. Mivel a hordozóság szűrés a szülők által örökíthető, rejtett genetikai eltérések kiszűrésére irányul, annak elvégzése egyszeri alkalommal elegendő, nem minden terhességben.

A Gyne-Centerben legyüjtött  vér , a budapesti Czeizel Intézet  laboratóriumában kerül vizsgálatra.

A terhességi toxémia ( praeeclampsia) terhesség 20. hete után jelentkezhet bármely kismamánál, legtöbbször előzmények nélkül. Tünete a hirtelen kialakuló (140/90 Hgmm feletti) magas vérnyomás és a vizeletben megjelenő fehérje. 

A toxémia legfontosabb veszélye, hogy súlyos és tartós anyai és magzati károsodást okozhat. Az anyánál vese- és májelégtelenség, stroke, rángógörcs léphet fel, a magzatnál pedig a növekedés elmaradása, oxigénhiányos állapot kialakulása, valamint koraszülés miatti komplikációk jelentkezhetnek.

 A legújabb kutatások szerint a korai kezdetű toxémia kialakulása csökkenthető.

A szűrés során kiemelt magas kockázatú esetekben a megelőzés lehetősége adott: a 14-36. terhességi hét között szedett napi 150 mg aszpirin hatására a korai, azaz a 34. hét előtt kialakuló praeeclampsia kialakulásának esélye 80%-kal csökkenthető.

A Gyne-Centerben legyüjtött  vér , a budapesti Czeizel Intézet  laboratóriumában kerül vizsgálatra.

Cukorterhelés terhesség alatt (Orális glükóz tolerancia teszt, OGTT)

A vizsgálat fontossága a terhesség alatt

A kismamák számára több kötelező vizsgálat is vár a várandósság alatt, amelyek közül az egyik a „hírhedt” cukorterhelés, amiről jó eséllyel már minden gyermeket váró nő hallott legendákat. Erre az ellenőrzésre éhgyomorra kell érkezni és vízben oldott glükózt kell elfogyasztani a helyszínen. A hírével ellentétben egyáltalán nem veszélyes ez a művelet, ugyanakkor nagyon fontos, hiszen segítségével kiszűrhető és kezelhető a terhességi cukorbetegség.

Kialakulásának feltételei 

Az okot a megváltozott hormonok között kell keresni, amelyek miatt adott esetben zavar léphet fel a szénhidrát-anyagcserében, igen komoly kihívás elé állítva ezzel az inzulint termelő hasnyálmirigyet. A magas vércukorszintnek pedig nem csak a kismama szervezetére lehet hatása, hanem a magzatra is, éppen ezért fontos részt venni ezen a vizsgálaton és betartani az előírásokat. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha esetleg az eredmény kimutatja a terhességi cukorbetegséget, ugyanis megfelelő étrenddel rendszerint kézben tarthatók az értékek, az esetek nagy részében pedig szülés után az értékek maguktól helyre állnak.

Hajlamosság a betegségre

Nem törvényszerű, de van néhány olyan dolog, amelyek növelik a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát. Ide sorolandó a babavárást megelőző mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a nagyobb súlyfelesleg, az ikerterhesség, de számít az is, ha az édesanya elmúlt 30 éves vagy a családban előfordult már cukorbetegség. Ilyen esetekben a biztonság kedvéért az orvos kérheti a vizsgálat előre hozását, amelyet normál esetben a 24-28. héten végeznek el.

Vizsgálati procedura

A vizsgálat során kétszer vesznek vért a kismamától. Egyszer az érkezést követően éhgyomorra, majd a vízben feloldott glükóz elfogyasztását követően két órával később. A cukros oldat sokak számára igen tömény, így van lehetőség arra, hogy citromot facsarjon bele a fogyasztás előtt. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat előtt nem szabad reggelizni, sőt, legalább 8 órával előtte már nem javasolt semmilyen étel fogyasztása. Ebbe beletartozik a reggeli tea vagy kávé mellőzése is. Az első vérvétel során megállapítják az éhgyomri vércukor értéket, majd 120 percen keresztül nyugalomban kell ülni a kismamának, továbbra sem ehet vagy ihat, legfeljebb néhány korty vizet. Mozogni sem szabad sokat, ugyanis így mutat majd reális képet a vizsgálat. Fontos, hogy a táskában ennek ellenére legyen egy szendvics és innivaló, ugyanis rögtön a második vérvétel után már bármit lehet fogyasztani!

Eredmény

Amennyiben a 120 perces érték 7,8 mmol/l felett van, akkor az terhességi cukorbetegséget jelent, alatta viszont minden rendben van. 

A TORCH betűszó összefoglaló elnevezés, mely azokra a kórokozókra utal, amik a várandósság alatt károsíthatják a magzatot: Toxoplasma gondii, , Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.

A vizsgálat célja, hogy meghatározza az anya szervezete átesett-e valamelyik fertőzésen már, amit a kórokozóval szemben termelődött IgM és IgG típusú ellenanyagok (antitestek) kimutatásával végzünk.  

A vizsgálat segítségével ezen vírusok által okozott súlyos és kevésbé súlyos magzati betegségek megelőzhetők, illetve csökkenthetők lennének a nők terhesség előtti, vagy terhesség alatti szűrésével.

A kórokozók nyomán a várandósság ideje alatt bekövetkezett fertőzés következménye lehet magzati életben létrejövő fejlődési rendellenesség, vetélés, méhen belüli elhalás, vagy koraszülés is.

A TORCH panel vizsgálatot érdemes már a tervezett terhesség előtt elvégezni, hogy kiderüljön, mely kórokozók esetében alakult ki tartós védettség, illetve melyek azok a fertőzések, amin a páciens már átesett már, és a kórokozó újra aktiválódhat, illetve mely kórokozóval nem fertőződött még a terhessége előtt, tehát fogékony lehet rá a terhesség alatt.

A vizsgálatot követően kapott lelet önmagában nem jelent diagnózist, ezért az eredmények kiértékeléséhez és a további teendők meghatározásához minden esetben keresse fel kezelőorvosát.