Magzati diagnosztika
A magzati diagnosztika célja, hogy a várandósság során a korai, illetve középidőben (második trimeszterben) jelentkező kóros állapotokat kiszűrje.
Ezt a legmodernebb ultrahang készülékek, korszerű laboratóriumi és genetikai vizsgálatok biztosítják, melyek Centrumunkban is elérhetők. A vizsgálatok segítségével időben felismerhető a legtöbb fejlődési rendellenesség (pl. nyitott gerinc, Down-szindróma), valamint a magzat méhen belüli növekedését veszélyeztető kóros állapot. A várandósság során, a terhes gondozás keretében, kötelezően sor kerül magzati ultrahang vizsgálatokra, valamint laboratóriumi vizsgálatokra is, melyek a magzat megfelelő fejlődését, valamint az anya egészségi állapotát hivatottak nyomon követni.
- Az ultrahang vizsgálatoknak az 5 -10. hét között, a 11-14. hét között, a 18 -22. hét között, a 30 -32. hét között, a 36 -37 hét között valamint a szűlés beindulásáig a kezelő orvos döntése szerint hetente, esetleg gyakrabban kell megtörténiük. A magzati ultrahang vizsgálatokat magasan képzett szakorvosaink a legmodernebb ultrahang készülékekkel végzik és a vizsgálat során részletes tájékoztatást adnak a magzat fejlődéséről.
- Az első trimeszter egyik legfontosabb szűrővizsgálata azon súlyos kromoszóma-
rendellenességek kiszűrését célozza, melyek a Down-szindrómát, az Edwards-, illetve Patau-szindrómát okozzák. Ezen rendellenességeket az anya véréből végzett, magzati DNS-t vizsgáló genetikai prenatális teszt segítségével határozhatjuk meg, mely a Gyne-Centerben is elérhető. - A magzat méhen belüli fejlődését is befolyásoló fertőző betegségek szűrése, melyeken az anya korábban átesett, általában nem tartoznak a kötelezően elvégzendő vizsgálatok közé. Ezek a fertőző betegségek azonban egy laboratóriumi vizsgálat, az ún. TORCH panel segítségével vérmintából kimutathatók. A vizsgálat elvégzése javasolt a terhesség korai szakaszában, mivel az eredmény alapján megtudható, mely betegségen esett már át az anya, ami ellen a szervezet ellenanyagot termel, így a terhesség alatt már nem jelentenek veszélyt. Ha azonban az anyának még nincs teljes védettsége bizonyos betegségekkel szemben, illetve nem fertőződött a kórokozóval korábban, az eredmény tudatában kiemelt figyelmet fordíthat rá, hogy a várandósság alatt ne kapja el, óvva ezzel is a babát.
A Gyne-Centerben magasan képzett orvosaink széleskörű magzati szűrővizsgálatokkal állnak rendelkezésére, hogy a babavárás nyugalomban teljen.
A Gyne-Center szakmai partnere a várandós gondozásban a Czeizel Intézet
A várandóság alatt végzett ultrahangvizsgálatok célja a méhen belüli magzat fejlődésének nyomon követése, egyes fejlődési rendellenességek illetve egyéb, a magzat és/vagy az anya egészségét veszélyeztető állapotok felismerése. Panaszmentes terhességben négy illetve öt ultrahangvizsgálat végzése ajánlható. Ezek révén az anatómiai rendellenességek jelentős része a terhesség korától függően felismerhető.
Terhesség-megállapító ultrahang-vizsgálat.
Időpontja: a terhes jelentkezési időpontjától függően-a terhesség 5-10. hete.
Célja: a terhesség fennállásának bizonyítása, annak méhen belüli esetleg méhen kívüli elhelyezkedésének, élő voltának, korának megállapítása, illetve annak eldöntése, hogy egyes vagy többes fogamzásról van-e szó.
Általában az utolsó menstruációtól számított 5 hetes terhesség már látható ultrahanggal. Ekkor egy petezsák rajzolódik ki, majd az 5. hét végére láthatóvá válik a szikhólyag és az embriócsomó.Szívműködést csak a 6. hét elején lehet kimutatni.
A vizsgálatot hüvelyi vagy hasi vizsgálófejjel végezzük.
Durva fejlődési rendelleneségek szűrése
Időpontja: a terhesség 11-14. hete.
Célja: (az előzőeken túlmenően) a kóros koraterhességi állapotok, egyes súlyos fejlődési rendellenességek felismerése. A vizsgálat hüvelyi és/vagy hasi vizsgálófejjel történik-hüvelyi vizsgálat esetén üres húgyhólyag mellett. A vizsgálat során megfigyelhető a méh üregében fejlődő embryo/magzat mozgása, szívműködése, meghatározhatók testméretei (ülőmagasság = fejtető-far-távolság, CRL). A testméretek alapján határozzuk meg a terhesség korát. Amennyiben ez egybeesik a vérzéskimaradásból meghatározott terhességi idővel, úgy a szülés várható időpontja (ún. számított terminus) az utolsó rendes menstruáció első napjától számított 40. hét végére tehető. Ha a magzat nagysága a számított időtől jelentősen, a szülés várható időpontját az ultrahangvizsgálat alapján módosítjuk (ún. ultrahangterminus).
Ezen vizsgálat során mérjük meg a magzati tarkótáji bőrredő vastagságát is (“NT”), melynek kóros értéke magzati kromoszóma-rendellenesség gyanújára hívhatja föl a figyelmet.
További fontos ultrahang jel még a ductus venosus áramlásmérés, az orrcsont vizsgálata, a tricuspidalis billentyű áramlásának mérése. Ebben a terhességi korban kiszűrhetőek az esetleges durva fejlődési rendellenességek, mint az agyhiány, a hasfalhiány, végtaghiány. Szerencsés esetben ilyenkor már megállapítható a magzat neme is.
Központunkban elérhetőek azok az anyai vérben és ultrahanggal vizsgálatható jelekből végzett komplex szűrővizsgálatok (Down-kór szűrés), amelyek minden várandós számára ajánlottak a kromoszomális rendellenességek hatékony kiszűrése érdekében.
Kromoszóma rendellenesség (Down-kór) szűrése:
- nyaki redő vastagság mérés
- orrcsont vizsgálat
- minor jelek (apró eltérések) keresése (csípőszög eltérés, arcközép fejlődési rendellenesség, tenyér-kézfejhossz arány stb.) vizsgálata
- áramlásmérés (ductus venosus)
Ezt nevezik ún. "genetikai" ultrahang-vizsgálatnak.
Időpontja: a terhesség 18-22. hete.
Célja: A magzat növekedésének, fejlődésének ellenőrzése.
Ez a szűrővizsgálat a normális fejlődés ellenőrzése szempontjából az egyik legfontosabb vizsgálat, mert a magzati szervek kialakulása ekkorra már nagyrészt befejeződik. Az áttekintés során testtájanként vizsgáljuk a magzatot, meghatározzuk a méhlepény helyzetét, érettségét, a magzatvíz mennyiségét, a magzat aktuális elhelyezkedését. A magzat növekedésének, fejlődésének ellenőrzése a fej és a törzs átmérőinek (BPD, OFD ill. APD, TAD) és kerületének (HC ill. AC), valamint a combcsont (FL), esetleg a felkarcsont (HL) méreteinek meghatározásával történik.
A vizsgálat során megmérjük a magzat testrészeit, megállapítjuk a magzat fejlődési ütemét, a terhesség korát és a szülés várható idejének időpontját. Megfigyeljük a magzat életműködését, áramlásméréseket végzünk a magzati erekben. Vizsgáljuk a magzat testkontúrjait, alaposan és részletesen ellenőrizzük a szervek és testrészek épségét, egészséges kifejlődését, különös tekintettel a magzat szívére, agyszerkezetére és gerincére.
A vizsgálat alkalmával a méhlepény egészséges működése is ellenőrzésre kerül és a magzatvíz mennyiségét is megállapítjuk. A méhnyak hosszának megállapításával jól szűrhetők a koraszülésre hajlamos terhességek.
A szűrővizsgálat hasi vizsgálófejjel történik, de bizonyos, a belső méhszájhoz közeli részletek vizsgálata esetenként hüvelyi vizsgálatot is szükségessé tehet.
Időpontja :a terhesség 30-32. hete.
Célja: elsősorban a magzat megfelelő ütemű fejlődésének ellenőrzése, és a késői magzati korban felismerhető fejlődési rendellenességek kórismézése.
Vizsgáljuk a magzat méreteit, fejlődési ütemét, helyzetét, a méhlepény érettségét és a magzatvíz mennyiségét. Az anatómiai eltérések vizsgálatára ilyenkor már kisebb hangsúlyt fektetünk, hiszen a genetikai ultrahang (második vizsgálat) idején a magzat mérete ideálisabb a fejlődési rendellenességek szűrésére és ekkor már lényegi eltérés nincs a két hónappal korábbi vizsgálathoz képest.
Vannak azonban olyan rendellenességek, amelyek ebben az időszakban könnyebben észlelhetőek. Ilyenek pl. egyes szív- és vesefejlődési rendellenességek, vagy az arc, illetve az agyszövet kialakulásának egyes anomáliái.
Időpontja: a 36 -41. hét.
Célja :a magzat méretének (becsült súlya) és a magzat állapotának a monitorizálása a köldökzsinórban és a magzat agy ereiben végzett áramlásméréssel, valamint a magzatvíz mennyiségének, a méhlepény állapotának a vizsgálata.
Ezt a vizsgálatot 41 hétig javasolt hetente, majd kétnaponta végezni.
A terhes méhet ellátó anyai illetve bizonyos magzati erek véráramlásának vizsgálata, ami bármely terhességi korban indokolt lehet.
Célja a magzat méhen belüli állapotának illetve a méhlepény működésének megítélése.
A Kombinált-teszt a Down-kór kiszűrésének a várandósság első trimeszterében végezhető módszere. A várandósság 11. hetétől a 14. hetéig (magzati ülőmagasság (CRL) 45-80 mm tartományban) - optimálisan a 12. héten, az anyai vérben és ultrahanggal vizsgálandó jelzők kerülnek számbavételre.
A vérben mérhető biokémiai jelző (marker) értékével - az anyai életkorból kiindulóan - átlagosan 95%-os biztonsággal szűrhetjük ki a Down-kórral érintett magzatokat.
A Kombinált teszttel a terhesség korai szakaszában, nagy hatékonysággal kiszűrhető a magas és közepes kockázatú terhes populáció, akiknek további célzott vizsgálat (NIPT, méhlepény biopszia, magzatvíz vizsgálat) javasolt.
A Kombinált-tesztnél az anyai vérben, a terhességgel összefüggő plazmafehérjét (PAPP-A) és a human chorionic-gonadotropin szabad ß-egységet (free ß-hCG) vizsgáljuk, amelyeket a placenta termel.
A vizsgálat, a biokémiai jelzők mellett, ultrahang markereket is használ, mint például a tarkóredő-vastagság (NT), az orrcsont megléte vagy hiánya, áramlás viszonyok. Minden egyes markerrel külön-külön módosítjuk a kiinduló életkori kockázatot, így kapjuk meg a módosított, adott terhességre jellemző kockázati értékeket.
A Gyne-Centerben legyüjtött vér vizsgálata , a budapesti Czeizel Intézet saját laboratóriumában, a Down-kór szűrésére is specializált, Kryptor automatával történik, a kockázatbecsléshez, a magzati rendellenesség szűrésben a világon legelismertebb, FMF rendszerét használja.
A vizsgálatokat FMF (Fetal Medicine Foundation London) által képzett és regisztrált orvosok végzik.
Az első trimeszteri szűrővizsgálat során, ha az eredmény magas kockázatot jelez, (> 1/150) NIPT(PrenaTest® )javasolt, amely a vetélési kockázattal járó méhlepény mintavétel, chorionbiopszia alternatívája. A NIPT(PrenaTest®) anyai vérvételből áll, amely így teljesen biztonságos a várandósságra nézve.
A NIPT (PrenaTest®) javasolt akkor is, ha bármilyen más kockázatbecsléssel (pl. anyai életkor, négyes teszt stb.) magas kockázat állapítható meg és a várandós nem vett igénybe nagyobb hatékonyságú hagyományos szűrővizsgálatot (pl. első trimeszteri kombinált-kiterjesztett szűrés) a kockázat pontosítására.
Méhnyak hosszúság mérés
Időpontja: a terhesség 16 -36 hete.
Célja: a koraszülés esetleges bekövetkeztének a kiszűrése.
Hüvelyi úton elvégzett (transvaginalis) vizsgálat, amelynek során minőségbiztosított módon megmérjük a méhnyak (cervix) hosszát és kockázatot számolunk a várható koraszülés esélyére.
Elsősorban a koraszülésre magas rizikójú várandósoknak javasoljuk, mint az ikerterhesség, előzményben koraszülés, méhfejlődési rendellenesség, vagy méhnyakon végzett műtét a kórtörténetben.
Fibronectin teszt
Időpontja: a terhesség 26 -34 hete.
Célja: a koraszülés esetleges bekövetkeztének a kiszűrése.
Gyors és megbízható teszt a fenyegető koraszülés kizárására. Fenyegető koraszülés esetén a burok és a terhes méh fala között található magzati fibronectin megjelenik a hüvelyváladékban.
Azok a nők, akiknél a fibronectin értéke magas, hajlamosabbak lehetnek a koraszülésre. A körülbelül 10 perces vizsgálat során a méhnyakról vagy a hüvelyből egy műanyagtampon segítségével kenetet veszünk. A teszt a terhesség 26. és 34. hete között végezhető el.
Kardiotokográfia - és NST-vizsgálat
Időpontja: a terhesség 37.hetével kezdődően.
Célja: A vizsgálat célja, hogy biztosak legyenek abban, hogy a baba egészséges, jól van, és elegendő oxigénhez jut.
A CTG-vizsgálatot általában aszisztensnő végzi a Gyne Centerben.
A kardiotokográfia-vizsgálat és az NST-vizsgálat jelentése
A két vizsgálat (magzati szívműködés, méhösszehúzódások) egyidejű megfigyelésére szolgál az ún. CTG-vizsgálat (kardiotokográfia).
Ha a CTG-vizsgálatra akkor kerül sor, amikor a kismama nyugalomban van, pl. fekszik vagy ül, akkor nyugalmi CTG-vizsgálatról beszélünk, ennek a rövidítése az NST-vizsgálat (non-stress test).
Az NST-CTG vizsgálat során lényegében a magzat szívverését mérik, az értékek utalnak a megfelelő oxigénellátottságra. A magzati szívműködésszám átlagértéke 120–160/perc.
Jó állapotban lévő, egészséges magzat szívműködése a magzatmozgások alatt gyorsul (akceleráció). Ha a magzat méhen belüli állapota nem megfelelő, nem jut elegendő oxigénhez, akkor a szívműködés magzatmozgásnál nem fokozódik, sőt, súlyosabb esetben még csökkenhet is (deceleráció). A magzat szívverését az NST-CTG vizsgálat leletének felső görbéje mutatja.
A non-invazív, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, tehát vetélési kockázattal nem járó NIPT( PrenaTest® )a méhlepényből az anyai vérbe jutó szabad magzati DNS-t vizsgálja. A DNS-láncok szerkezete alapján beazonosítható, hogy melyik kromoszómáról származnak, és hogy megfelelő mennyiségben vannak-e jelen.
A PrenaTest® képes a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára és bármely kromoszóma, vagy kromoszóma-szakasz számbeli többletének, illetve hiányának kimutatására, melynek mérete nagyobb mint 7 megabázis (Mb). Ezzel a gyakori triszómiák (21, 18 ,13 - vagyis a Down-kór, Edwards-kór, illetve Patau-kór), illetve a nemi kromoszómák számbeli rendellenességeinek kimutatásán túl, egyéb, ún. ritka autoszomális rendellenességek (RAR) is kimutathatóak.
A PrenaTest® az első olyan magzati non-invazív genetikai vizsgálat, amely a legmagasabb nemzetközi akkreditációval, IVD CE minőségi bizonyítvánnyal rendelkező technológia alkalmazásával, magyarországi laboratóriumban kerül előállításra.
A PrenaTest® egyedülálló innovációja révén a klinikai vonatkozásban legtöbbször felmerülő vizsgálati igény kiszolgálására, biztosítja a non-invazív tesztelés lehetőségét, célirányosan a 21-es triszómia (Down-kór) kimutatására is.
A PrenaTest® vizsgálattal a születendő gyermek neme is megállapítható, valamint a teszt ikerterhességben is alkalmazható. A PrenaTest® a 9. és a 20. terhességi hét között végezhető.
A vérvétel a Gyne Center Egészségközpontban a vérvizsgálat pedig a Czeizel Intézet laboratóratóriumában történik.
A családot tervező, illetve a gyermeket váró pár mindkét tagjánál elvégzett ORIGIN vizsgálat olyan recesszív öröklődésű génhibákat vizsgál, amelyek a vizsgált személyben nem okoznak betegséget, de ha mindkét szülőnél ugyan annál a génnél találunk eltérést, gyermekükben az adott génhibára visszavezethető betegség kialakulásának kockázata jelentős (25%).
Amennyiben az ORIGIN hordozóság szűrés ilyen állapotot tár fel, invazív vizsgálattal, magzatvíz vagy magzatboholy mintavételezéssel (amniocentézis vagy chorion biopszia) tisztázható, hogy a magzatban jelen van-e a kiszűrt genetikai betegség.
Az ORIGIN több mint 400 genetikai eltérést vizsgál, melyekre visszavezethető rendellenességek összességében, minden 100. terhességben egyszer fordulnak elő, a gyermeket várók életkorától függetlenül.
Az ilyen módon, közel 100%-os hatékonysággal azonosítható többszáz genetikai betegség, mint például a cisztikus fibrózis, izomsorvadásos betegségek, fragilis X szindróma, más vizsgálati módszerrel (pl. ultrahangvizsgálat) nem, vagy csak ritkán kimutathatók.
Az ORIGIN vizsgálat a fogamzás előtt vagy a várandósság korai szakaszában végezhető. Amennyiben a vizsgálat a várandósság alatt történik, annak elvégzése legkésőbb a terhesség 15. hetéig lehetséges, mert pozitív eredmény esetén a magzat invazív vizsgálata javasolt. Mivel a hordozóság szűrés a szülők által örökíthető, rejtett genetikai eltérések kiszűrésére irányul, annak elvégzése egyszeri alkalommal elegendő, nem minden terhességben.
A Gyne-Centerben legyüjtött vér , a budapesti Czeizel Intézet laboratóriumában kerül vizsgálatra.
Az őssejtekről
Az őssejt-átültetést igénylő betegek a csontvelőből, a keringő vérből vagy a köldökzsinórvérből juthatnak őssejtekhez. Míg az előbbi két forrásnál az őssejtek kinyerése komoly kockázatokat hordozó beavatkozások útján történik, a köldökzsinórvér-őssejtek kockázattal és kellemetlenséggel nem járó gyűjtésére a gyermek születése utáni pillanatokban nyílik egyedülálló lehetőség. Ennek köszönhető, hogy a köldökzsinórvér-őssejtek alkalmazásának aránya fokozatosan teret nyer a másik két hagyományosnak tekinthető módszerrel szemben.
Attól függően, hogy az őssejtek forrását jelentő személy megegyezik-e a kezelésben részesülő pácienssel megkülönböztetünk allogén és autológ beültetéseket. Előbbinél, vagyis, ha a befogadó és az adományozó eltérő, a sikeres átültetés előfeltétele, hogy a sejtjeik felszínén található ún. HLA-molekulák (humán leukocita antigén) megfelelő egyezést mutassanak. Autológ transzplantáció alkalmával, mivel a kezelés a beteg saját sejtjeivel történik, kilökődés nem fordulhat elő. A betegség típusától függően, egyes esetekben az autológ, míg más esetekben az allogén transzplantációt részesítik előnyben. Európában az őssejt-átültetések nagyobb része ma már autológ.
Allogén beültetéseknél, a köldökzsinórvér-őssejtekkel szemben a befogadó szervezet kevésbé elutasító, mint a csontvelőből származó őssejtekkel, így nagyobb HLA-eltérés esetén is sikerrel járhat a beavatkozás. A közeli rokonok között magasabb a HLA-egyezés valószínűsége, így ez azt is jelenti, hogy a gyermek családjában jó eséllyel lesz olyan személy, akinek a kezelésére a gyermek őssejtjei alkalmasak lehetnek.
Az őssejt gyűjtésről és megőrzésének fontosságáról
- A köldökzsinór-őssejtek gyűjtése mindössze pár percet vesz igénybe és nem befolyásolja a szülés menetét.
- Az eljárás egyszerű, semmilyen kellemetlenséggel vagy veszteséggel nem jár az újszülött és az anya számára.
- A megőrzött őssejtek szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak.
- A fiatal kölökzsinór-őssejtek nagyobb regenerációs képességgel bírnak, mint más felnőtt szövetekből kinyert társaik.
- A levett köldökzsinórvér és szövet sejtjei 100%-os genetikai egyezést mutatnak gyermeke szervezetével, és a család tagjai esetében is jelentős az ilyen őssejtek befogadásának valószínűsége.
- A köldökzsinórvér vérképző őssejtjei (hematopoetikus őssejtek vagy HSC-k) több mint 80 különböző, a vérrel és az immunrendszerrel kapcsolatos betegség kezelésére használhatóak fel.
- A köldökzsinór-szövetben található őssejtek (mesenchymális őssejtek vagy MSC-k) még további lehetőségeket hordoznak a regeneratív orvoslás számára.
- A mesenchymális őssejtek képesek csont-, porc-, ín- és izomszövet létrehozására, így számos gyakori betegség kezelése esetén felmerül ezen őssejtek felhasználása.
- A hematopoetikus és a mesenchymális őssejtek együttes alkalmazása ígéretes módszer a transzplantációk sikerének növelésére.
Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, és jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A szakemberek ígérete szerint, ha ezek a kezelések a mindennapi orvosi gyakorlat részévé válnak, az őssejterápia jelentheti a hatékony gyógymódot számos olyan betegség esetén, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri problémák, az agyi bénulás, a Parkinson-kór, a halláskárosodás, a trauma okozta agysérülések és egyéb súlyos kórképek.
Klinikánk a A Future Health Biobankot javasolja az őssejtmegőrzés céljából.
Future Health Biobankról röviden
- Európa első, teljes mértékben akkreditált és minősített humán szövetbankja.
- Közel 20 éves tevékenysége alatt a világ egyik legfejlettebb családi őssejtbankjává vált.
- Két, speciálisan e célra épült laboratóriumot működtet Svájcban és az Egyesült Királyságban.
- A világegyetlen őssejtbankja, amely elnyerte a tekintélyes Queen’s Award for Enterprise díjat.
- 94 országból tárol mintákat.
A terhességi toxémia ( praeeclampsia) terhesség 20. hete után jelentkezhet bármely kismamánál, legtöbbször előzmények nélkül. Tünete a hirtelen kialakuló (140/90 Hgmm feletti) magas vérnyomás és a vizeletben megjelenő fehérje.
A toxémia legfontosabb veszélye, hogy súlyos és tartós anyai és magzati károsodást okozhat. Az anyánál vese- és májelégtelenség, stroke, rángógörcs léphet fel, a magzatnál pedig a növekedés elmaradása, oxigénhiányos állapot kialakulása, valamint koraszülés miatti komplikációk jelentkezhetnek.
A legújabb kutatások szerint a korai kezdetű toxémia kialakulása csökkenthető.
A szűrés során kiemelt magas kockázatú esetekben a megelőzés lehetősége adott: a 14-36. terhességi hét között szedett napi 150 mg aszpirin hatására a korai, azaz a 34. hét előtt kialakuló praeeclampsia kialakulásának esélye 80%-kal csökkenthető.
A Gyne-Centerben legyüjtött vér , a budapesti Czeizel Intézet laboratóriumában kerül vizsgálatra.
Cukorterhelés terhesség alatt (Orális glükóz tolerancia teszt, OGTT)
A vizsgálat fontossága a terhesség alatt
A kismamák számára több kötelező vizsgálat is vár a várandósság alatt, amelyek közül az egyik a „hírhedt” cukorterhelés, amiről jó eséllyel már minden gyermeket váró nő hallott legendákat. Erre az ellenőrzésre éhgyomorra kell érkezni és vízben oldott glükózt kell elfogyasztani a helyszínen. A hírével ellentétben egyáltalán nem veszélyes ez a művelet, ugyanakkor nagyon fontos, hiszen segítségével kiszűrhető és kezelhető a terhességi cukorbetegség.
Kialakulásának feltételei
Az okot a megváltozott hormonok között kell keresni, amelyek miatt adott esetben zavar léphet fel a szénhidrát-anyagcserében, igen komoly kihívás elé állítva ezzel az inzulint termelő hasnyálmirigyet. A magas vércukorszintnek pedig nem csak a kismama szervezetére lehet hatása, hanem a magzatra is, éppen ezért fontos részt venni ezen a vizsgálaton és betartani az előírásokat. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha esetleg az eredmény kimutatja a terhességi cukorbetegséget, ugyanis megfelelő étrenddel rendszerint kézben tarthatók az értékek, az esetek nagy részében pedig szülés után az értékek maguktól helyre állnak.
Hajlamosság a betegségre
Nem törvényszerű, de van néhány olyan dolog, amelyek növelik a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát. Ide sorolandó a babavárást megelőző mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, a nagyobb súlyfelesleg, az ikerterhesség, de számít az is, ha az édesanya elmúlt 30 éves vagy a családban előfordult már cukorbetegség. Ilyen esetekben a biztonság kedvéért az orvos kérheti a vizsgálat előre hozását, amelyet normál esetben a 24-28. héten végeznek el.
Vizsgálati procedura
A vizsgálat során kétszer vesznek vért a kismamától. Egyszer az érkezést követően éhgyomorra, majd a vízben feloldott glükóz elfogyasztását követően két órával később. A cukros oldat sokak számára igen tömény, így van lehetőség arra, hogy citromot facsarjon bele a fogyasztás előtt. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat előtt nem szabad reggelizni, sőt, legalább 8 órával előtte már nem javasolt semmilyen étel fogyasztása. Ebbe beletartozik a reggeli tea vagy kávé mellőzése is. Az első vérvétel során megállapítják az éhgyomri vércukor értéket, majd 120 percen keresztül nyugalomban kell ülni a kismamának, továbbra sem ehet vagy ihat, legfeljebb néhány korty vizet. Mozogni sem szabad sokat, ugyanis így mutat majd reális képet a vizsgálat. Fontos, hogy a táskában ennek ellenére legyen egy szendvics és innivaló, ugyanis rögtön a második vérvétel után már bármit lehet fogyasztani!
Eredmény
Amennyiben a 120 perces érték 7,8 mmol/l felett van, akkor az terhességi cukorbetegséget jelent, alatta viszont minden rendben van.
A TORCH betűszó összefoglaló elnevezés, mely azokra a kórokozókra utal, amik a várandósság alatt károsíthatják a magzatot: Toxoplasma gondii, , Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.
A vizsgálat célja, hogy meghatározza az anya szervezete átesett-e valamelyik fertőzésen már, amit a kórokozóval szemben termelődött IgM és IgG típusú ellenanyagok (antitestek) kimutatásával végzünk.
A vizsgálat segítségével ezen vírusok által okozott súlyos és kevésbé súlyos magzati betegségek megelőzhetők, illetve csökkenthetők lennének a nők terhesség előtti, vagy terhesség alatti szűrésével.
A kórokozók nyomán a várandósság ideje alatt bekövetkezett fertőzés következménye lehet magzati életben létrejövő fejlődési rendellenesség, vetélés, méhen belüli elhalás, vagy koraszülés is.
A TORCH panel vizsgálatot érdemes már a tervezett terhesség előtt elvégezni, hogy kiderüljön, mely kórokozók esetében alakult ki tartós védettség, illetve melyek azok a fertőzések, amin a páciens már átesett már, és a kórokozó újra aktiválódhat, illetve mely kórokozóval nem fertőződött még a terhessége előtt, tehát fogékony lehet rá a terhesség alatt.
A vizsgálatot követően kapott lelet önmagában nem jelent diagnózist, ezért az eredmények kiértékeléséhez és a további teendők meghatározásához minden esetben keresse fel kezelőorvosát.
A Szűlésfelkészítő célja, hogy segítsük a kismamák testi és lelki felkészülését, magabiztosságot adjunk a terhességhez, a szüléshez, valamint pici babájuk ellátásához.
A kismamákat felkészítjük a szülés folyamatára és technikáira, ehhez szeretnénk a legtöbb segítséget megadni elméleti és gyakorlati szempontból is.
Milyen szülések léteznek?
Mire jó a gátmasszázs?
Milyen légzéstechnikákat alkalmazhatunk szülés során?
Mit vigyünk magunkkal a kórházba?
Mikor van itt az idő?
Mik a szülés figyelmeztető jelei?
Mi az a nyákdugó?
Mik a magzatvízelfolyás jelei?
Mik a fájdalomcsillapítás lehetőségei?
A szülésnek milyen szakaszai vannak?
Mi a császármetszés és mikor alkalmazzák?
Mit takar az Apgar érték?
Mi történik a szülés után?
Szakképzett bábasszonyunk mindezen kérdéseket válaszolja meg a lehető legérthetőbben minden kismama számára.