A női egészség, várandósság és táplálkozás kapcsolata
Génjeinknek nagy szerepe van az egészségünk alakulásában, viszont kb. 20%-ban határozzák meg azt, 80%-ban a környezetünk, a táplálkozásunk a döntő. Nőként nagy hatást gyakorol szervezetünkre a menstruáció, a várandósság, majd később a szülés, a társadalmi normáknak való megfelelés, a környezetünk és a lelki folyamatok is.
A családtervezés kezdeti pillanatában fontos figyelnünk azokra a környezeti tényezőkre, melyek nemcsak a leendő édesanya, de a születendő gyermek egészségére is befolyásoló erőként hatnak. A fogamzás előtti étrend még a szülés utáni 10 hónappal később termelődő anyatej összetevőire is hatással vannak, de ez csak egyetlen példa a sok közül.
A női termékenységre és később az egészséges gyermekhordás idejére az anya testtömege hat a leginkább. Mind az elhízás, mind pedig az alultápláltság negatívan befolyásolja a terhességet és később a kisded egészségét. Egy kiegyensúlyozott táplálkozás és étrend csökkentheti a későbbi szövődmények kialakulását, mint a gesztációs diabétesz, a preeklampszia, a méhen belüli növekedési elmaradás, a spontán vetélés, a szülés utáni depresszió kockázata.
Egy normál testsúlyú édesanya optimális súlygyarapodása a terhesség alatt kb. 12-16 kg között mozog, emiatt óriási tévhit, hogy a kismamának kettő helyett kéne ennie. Az első trimeszterben ez a többlet kalória nagyjából 150-200 kcal-t jelent, ami megfelel egy zsemlének/ 1 közepes banánnak / 3 dl 100%-os narancslének. Ez az érték később sem nő 300-400 kcal fölé.
Ellenben vannak olyan táplálkozással összefüggő állapotok, amelyeket érdemes kiemelni, ha a várandósság kerül előtérbe.
Az egyik legfontosabb, hogy míg a többlet energiamennyiséget tekintjük, nincs szükség túlzott bevitelre, ez azonban a vitamin és ásványi anyagok tekintetében nem mondható el. Az eredeti igény akár 120-200%-ra is nőhet a terhesség alatt. A várandósság alatt hiányállapotok alakulhatnak ki, amelyek nagyban befolyásolják a magzat egészségét. Különös figyelmet kell fordítanunk a folsav (főként az első trimeszterben), a jód, a vas, a D-vitamin, a Ca (kifejezetten vegánok és tejfehérje-allergia esetén) és a B-vitaminok (főként B12) pótlására.
A várandósság időszakában megnövekszik az ételfertőzések kockázata is, hiszen különös figyelmet kell ebben az időszakban tulajdonítani a placentán átjutó anyagoknak. Emiatt érdemes kerülni ebben az időszakban a nyers tojás (és abból készült ételek, pl. tiramisu, majonéz), a pasztörizálatlan tej és belőle készült termékek, a nyers húsok (pl. steak) és egyes halfajták fogyasztását.
Szintén érdemes kitérni a terhesség alatti inzulinrezisztencia kialakulására. A szövődmények elkerülése érdekében fontos figyelmet fordítani a csökkent inzulinérzékenységre, emiatt a szénhidrátforrások minőségi és mennyiségi kereteinek betartására. Előnyben részesülnek a lassan felszívódó szénhidrátok, a finomított cukrok mellőzése és a teherbírásnak megfelelő mértékű testmozgás beiktatása.
Fontos kiemelni a koffeinfogyasztást. Ebben az időszakban ugyan nem tilos a kávé, viszont érdemes figyelni a napi 300 mg betartására. A koffeinnel ellentétben az alkohol kerülése ajánlott, hiszen nincs az az alkoholmennyiség, amelyről igaz lenne, hogy biztonságos ebben az időszakban. Emellett növeli a vetélés, halvaszületés és alkohol szindróma kockázatát.
A várandósság alatt jelentkező panaszok is enyhíthetőek táplálkozási/ életmódbeli változtatásokkal.
Ilyen panasz lehet pl. a reggeli émelygés, amelyet ébredés után 1-2 falat keksz, pár korty hideg víz enyhíthet.
A gyomorégés elkerülésének kulcsa lehet, ha a kismama kerüli a zsírban sült ételek, illetve szénsavas italok fogyasztását.
A székrekedés orvoslására bevethető módszer lehet a mindennapos, könnyű intenzitású testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel, illetve egy élelmi rostban gazdag táplálkozás.
A várandósság mellett nagy hangsúly kerül a PCOS, azaz policisztás ovárium szindrómában szenvedő hölgyek állapotára is, hiszen napjainkban a nők 10%-át érintő betegséggé nőtte ki magát a kórkép. A PCOS többek között meddőséget/ nehezített teherbeesést is okoz, ami sok leendő édesanyára hatást gyakorolhat. A szindróma önmagában nem egyetlen paraméterre utal. Közrejátszik az ultrahanggal is kimutatható policisztás petefészek, a férfi nemi hormonok túlsúlya és egy szabálytalan/ elmaradó ciklus jelenléte is (a háromból legalább kettőnek teljesülnie kell a diagnózis felállításához). A PCOS-ben szenvedő betegek 50-70%-nál kimutatható az inzulinrezisztencia jelenléte, de kóros vérzsírparaméterek, magas vérnyomás és elhízás is a tünetek között szerepel. Emiatt is hárul jelentős szerep a táplálkozásra ebben az esetben is. A PCOS kezelésének alappillére közé tartozik a testsúlycsökkentés (testsúly többlettel rendelkezők esetén), illetve az inzulinválasz mielőbbi javítása is.
Az általános tanácsok nem helyettesítik az egyén szükségleteit és állapotára vonatkozó előírásokat. Fontos a szakember, jelen esetben a dietetikus, bevonása is mind a családtervezés időszakában, a várandósság alatt, illetve a szülést követő időszakban, hiszen ez által tehetünk meg mindent leendő gyermekünk egészségéért.